Seamus Deane (1940–2021)

Hogy látja egy kissrác Derryből* az íreket? Nos, felületesen nézve éppen úgy, mint a legtöbb külföldi: babonák és kísértethistóriák. Katolicizmus és függetlenségi harc. Whiskey és viszály. Deane a líra mentén tolja ki a regény határait, rövid fejezetekből felépülő prózája olvasható lenne akár versfüzérként is, ha a nyomdászok kreatívabban tördelték volna a szöveget. És mégis képes arra, hogy ezeket a villanásokat valami koherens egésszé rendezze, valamivé, ami egyszerre érzékeny és sokat sejtető (de keveset magyarázó) látlelet egy család személyes tragédiájáról, ugyanakkor az egész észak-ír tragédiáról is. Rekonstrukció ez, az emlékek helyreállítása. Mert az emlékek hajlamosak arra, hogy az idő teltével alakot váltsanak, tényszerűségüket alárendeljék az emlékező azon vágyának, hogy úgy nézzenek ki, ahogy ki kellett volna nézniük: szégyenletes vagy szimplán érdektelen eseményből dicső emlékekké magasztosuljanak. Deane mintha ezt a folyamatot fordítaná vissza, hogy a mítosz mögött fellelje az igazságot – ami ugyan csak egyetlen személyes igazság az igazságok milliói között, de talán éppen ebből nyeri erejét.

* A szövegben Derryként szerepel, de a hátsó borítón Londonderry olvasható, amit, nagyon remélem, nem látnak meg az ír pajtások, mert nagyon mérgesek lennének miatta.… (més)

This is a fine Northern Irish novel that was a real grower. Set in Nationalist Derry during the 40s and 50s, at first this book reads like a series of vignettes in a young Irish Catholic boy's life, but as the novel gathers pace a connection begins to emerge between what had initially seemed like disconnected snapshots of growing up and the truth behind a series of family tragedies relating back to the the divided politics of a new Northern Ireland beginning to emerge.

There are a number of recommendations on LT linking this to some of Frank McCourt's books, but beyond them both being set in Ireland during a certain era the similarities stop there for me. Whilst McCourt's Angela's Ashes is firmly in the misery lit territory of impoverished Ireland, Reading in the Dark is a window to Catholic Nationalist sentiment before The Troubles and dark family secrets born out of loyalty to 'the cause'.

This novel really evoked a sense of a forgotten rural Northern Ireland for me. Whether it would touch readers outside of Northern Ireland as much I can't say, but for me this is a work of tragic loss conveyed through pitch perfect prose.

4 stars - devastating yet so deftly sewn together.… (més)

'Reading In The Dark' is a childhood story, and in many ways a coming-of-age story of an unnamed Irish boy. The main narrative features a family secret, of which everyone thinks they know the truth. Much of the secret remains obscured though, because of a wild variety of reasons. The most fascinating aspect of this book, however, was how it uses old family legend and regional folklore together with a more serious approach of issues like the Irish struggle for independence of thought. I especially enjoyed the family stories, which did not really serve a purpose in se, but were quite fascinating nonetheless.

It didn't take me long to finish the book, as it is rather short. I can't say I'd recommend it over other magnificent books of the world, but it was a rather pleasant and fairly rewarding read.… (més)