El misteri del solitari (1990)

This story can be read as a fairytale about solitaire, a family story about a boy and his dad in search of a mother and a wife who got lost while trying to find herself.
On a more deeper level it tries to delve into destiny, and philosophy and how smaller things affect the bigger things and how we are all part of a great game of solitaire that is our destiny.

Quotes from the book:
The greatest thing of all is love. Time can't pale that as easily as it fades old memories.

The only thing I know is that I know nothing - Socrates.

There is still a joker roaming around the world. He will make sure that the world never rests. Whenever possible -and wherever possible - a little fool will jump out wearing long donkey ears and jingling bells. He will look deep into our eyes and ask, who are we? Where do we come from ?

I liked the book, but it was somewhat slow getting to the point and the levels of the story got quite complex and confusing. ( )

Hans Thomas, un muchacho noruego de doce años, y su padre, un marino apasionado por la filosofía, emprenden un viaje por carretera hacia Atenas en busca de su madre, que ocho años antes los había dejado para "encontrarse a si misma".

im Josefskrankenhaus angelesen

CX15

Sophie világát vagy 30 éve olvastam és ha nem is meghatározó könyvélmény, azért jól esett és jó visszagondolni rá.
Ezzel szemben a szerző ezen könyve, mely ugyanabban az évben jelent meg először, nem nagyon kötött le. Rendben, kiolvastam - ebben segített, hogy nem volt túl hosszú -, de egyre inkább éreztem, hogy nem lesz semmi nekem való fordulat, hanem ez egy fiataloknak szánt eléggé felszínes filozófiakönyv, a Sophie gyengébb változata.
A főszereplő olvas egy könyvet, amit valaki ismeretlen neki adott. A könyvben szereplő öreg elmesél egy történetet valakiről, aki egy történetet mesél. Tudom, hogy zavaros, olvasni sem volt sokkal egyszerűbb. A fordulatokat pedig minden esetben jóval előbb ki lehetett találni, mint ahogy a szereplőknek leestek az összefüggések. ( )