IniciGrupsConversesExploraTendències
Cerca al lloc
Aquest lloc utilitza galetes per a oferir els nostres serveis, millorar el desenvolupament, per a anàlisis i (si no has iniciat la sessió) per a publicitat. Utilitzant LibraryThing acceptes que has llegit i entès els nostres Termes de servei i política de privacitat. L'ús que facis del lloc i dels seus serveis està subjecte a aquestes polítiques i termes.
Hide this

Resultats de Google Books

Clica una miniatura per anar a Google Books.

On Liberty de John Stuart Mill
S'està carregant…

On Liberty (1859 original; edició 1975)

de John Stuart Mill (Autor), Currin V. Shields (Editor)

MembresRessenyesPopularitatValoració mitjanaMencions
4,958321,776 (3.93)65
First published in 1859, John Stuart Mill's On Liberty is an exhaustive exploration of social and civic liberty, its limits, and its consequences. Mill's work is a classic of political liberalism that contains a rational justification of the freedom of the individual in opposition to the claims of the state. Drawing upon the empiricism of John Locke, George Berkeley, and David Hume and the utilitarianism of Jeremy Bentham, On Liberty defends the representative democracy as the culmination of society's progression from lower to higher stages, even as it recognizes one of the unique dangers of this type of government-namely, the "tyranny of the majority."Central to Mill's ideology is the harm principle-the idea that individual liberties should only be curtailed when they harm or interfere with the ability of others to exercise their own liberties. Unlike other liberal theorists, Mill did not rely upon theories of abstract rights to support his ideology, but rather grounded his philosophy in ideas of utility. As relevant to modern audiences as it was to Mill's Victorian readership, On Liberty is an enduring classic of political thought.… (més)
Membre:Nscott590
Títol:On Liberty
Autors:John Stuart Mill (Autor)
Altres autors:Currin V. Shields (Editor)
Informació:Bobbs-Merrill (1975), 141 pages
Col·leccions:La teva biblioteca
Valoració:
Etiquetes:Cap

Informació de l'obra

Sobre la llibertat de John Stuart Mill (1859)

  1. 20
    The Decline and Fall of the Roman Empire de Edward Gibbon (themulhern)
    themulhern: Well turned, caustic sentences about human nature.
  2. 10
    The Law de Claude Frédéric Bastiat (baronnet)
  3. 00
    Free Speech And Why It Matters de Andrew Doyle (themulhern)
    themulhern: These are basically the same book; "Free Speach" is simpler than "On Liberty", maybe roughly the same length, and much more modern.
  4. 00
    Superman and Common Men: Freedom, Anarchy and the Revolution de Benjamin R. Barber (P_S_Patrick)
    P_S_Patrick: Common themes of Freedom, Tolerance, political and social criticism.
S'està carregant…

Apunta't a LibraryThing per saber si aquest llibre et pot agradar.

No hi ha cap discussió a Converses sobre aquesta obra.

» Mira també 65 mencions

Es mostren 1-5 de 31 (següent | mostra-les totes)
"A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt célzó erőfeszítéseiket."

Ennyike. Ilyen egyszerű. És ilyen bonyolult. Mert az egyszerű dolgok néha nagyon bonyolultak tudnak lenni. És ezzel le is tudtam a napi paradoxonomat.

Millt olvasva az volt a legszembetűnőbb, hogy fejtegetései milyen evidensek. Mintha az ember mindent hallott vagy gondolt volna magától is, amit egy ilyen XIX. századi pacák papírra vetett. Ez, ha jobban megvizsgáljuk, Mill zsenialitását jelzi: hogy az általa kikalapált eszmék ennyire a közgondolkodás részévé lettek, szinte változatlan formában bukkannak fel - gyakran olyan politikusok száján is, akik közben illiberálisként definiálják magukat. Ha belelapozunk Marxba, vagy a konzervatívok ősszövegeibe, azt látjuk, számos módosítást kell végrehajtanunk rajta ahhoz, hogy a jelen problémáira releváns választ adjanak - ehhez képest a liberalizmus filozófiai magja elképesztően időtlennek tűnik. (Persze lehet, hogy tévedek - akik jobban járatosak Hobbes-ban, esetleg a Tőkében, biztos kijavítanak.)

A liberalizmust gyakran éri az a vád, hogy idealista. Hisz az egyéni felelősségben, abban, hogy te meg én magunktól is el tudjuk dönteni, mi a jó nekünk, és nem kell, hogy egy nagyobb tekintély pesztrálgasson minket, mint egy bébiszitter. Azt gondolom, ez az idea olyan mélyen gyökerezik az Újszövetségben, amennyire egy elmélet csak gyökerezhet*. Az ember ugyanis lelkes lény, és aligha lehet számára nemesebb célt kitalálni, mint hogy ezt a lelket folyton csinosítsa, tökéletesítse - ha Isten nem ezért adta neki, akkor semmi értelme nem volt az egész hókuszpókusznak Évával meg Ádámmal, csinálhatott volna egyszerűen egy újabb hangyafajt, csak nagyobbat, mint az eddigiek. Mill mély meggyőződése, hogy az ember igazi feladata önmagát megteremteni, viszont ez a folyamat csak a lehető legnagyobb szabadság légkörében képzelhető el. Ez az, ami előre visz minket, ami mozgatja a társadalmat és a civilizációt**.

Ugyanakkor Millt én kifejezetten realistának is tartom. Nem azt állítja, hogy mindenkinek megvan a tehetsége vagy akarata önmaga tökéletesítésére. Érti és érzékeli, az átlagember számára ezek a célok túl absztraktak, neki megfelel az állóvíz, sőt: erős késztetést érez, hogy saját világnézetét másokra kényszerítse. De pont ezért van szükség a korlátokra, melyeket a liberalizmus emel. Mert ez az eszme nem csupán arról szól, mit szabad (hajlamos vagyok azt hinni, nem is elsősorban erről szól), hanem arról is, mit nem tehetünk - másokkal. Nem kényszeríthetjük őket arra, hogy az általunk favorizált világnézeti keretek között tengődjenek - nem csak egy uralkodó kisebbség nem tehet ilyet, de a többség sem.

Nyilván a liberalizmus nem tökéletes eszmerendszer. Nem is állíthatná, hogy mindenre van megoldása, ha egyszer abból indul ki, hogy a társadalom egymásnak gyakran ellentétes érdekek halmaza, ahol senki nem birtokolhatja egyedül az igazságot - igen, még a liberalizmus sem. Ugyanakkor - legalábbis elméletileg - a liberalizmus az az idea, ami leginkább képes tolerálni a véleménykülönbségeket, lehetővé téve ezáltal, hogy palástja alatt a lehető legtöbb nézet hívei megtalálhassák a maguk számítását. Ez persze hordoz magában veszélyt, de egyben lehetőség is arra, hogy a közösség soha ne veszítse el a tanulás képességét, és mindig találjon körein belül olyan igazságot, ami az adott kor legégetőbb problémájára megoldást jelent.

Megjegyzés: olvasás közben gyakran eszembe jutott, mit szólna Mill a pandémia kérdésével kapcsolatos egyre mélyülő társadalmi szakadékhoz. Az oltásellenesek*** (akár tudnak róla, akár nem) ugyanis gyakran mintha az ő érveit ismételnék meg, amikor a kötelező oltás kérdése felmerül. Hogy joguk van elutasítani a vakcinát, joguk van aszerint a nézet szerint élni, hogy a covid csak humbug, bezzeg a gyógyszergyárak haszonleső szörnyek, akik valamiért szeretnék a teljes eljövendő generációt az autizmus örvényébe taszítani. Leegyszerűsítve: joguk van akár hülyének is lenni. A hülyeséghez való jog védelme valóban olyan kérdés, amiben egy liberális gondolkodónak lehet kellemetlen perceket okozni. A probléma itt nyilván az, hogy a liberalizmus által kijelölt korlátok ("...saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni...") gyakran elmosódottak. Mi bizonyítja ebben a konkrét esetben, hogy ha valaki elutasítja az oltást, akkor ennek bármilyen sérelmet okoz? Erre nyilván az a válasz, hogy a tudomány már számtalanszor elmagyarázta, az átoltottság hiánya mennyiben felel azért, hogy egy vírus továbbra is jelen van egy közösségben. Erre viszont simán lehet az felelni, hogy a tudomány ezt baromi bonyolultan magyarázta el, ellenben a múltkor a facebookon volt egy poszt, amiben feketén-fehéren oda volt írva, hogy akit beoltottak, az is elkapta, sőt, AZÉRT kapta el. Az egy tök egyszerű nyelven megírt poszt volt - no most milyen alapon akar minket bárki arra kényszeríteni, hogy a bonyolult, agytornát igénylő állításokat fogadjuk el, amikor primitív, könnyen emészthető, világnézetünkhöz jobban passzoló igazságok is rendelkezésünkre állnak? Ha véleményszabadság van, akkor az együtt jár annak a szabadságával is, hogy akár rossz véleményeket is magunkévá tehetünk. Ha a tekintély nem köthet minket abban, hogy önmagunk lehessünk, akkor miért pont a tudomány tekintélye lenne a kivétel? Nehezen, talán sehogy sem feloldható kérdés. Az ilyesmi próbára teszi a liberalizmus rugalmasságát - hogy képes-e kilépni saját keretei közül anélkül, hogy meghasonuljon önmagával. Mert néha talán erre is szükség van. És itt jegyezném meg, hogy bizonyos tekintetben hálával tartozunk az oltáselleneseknek, amiért balhitükkel gondoskodnak arról, hogy nap mint nap próbára tehetjük véleményünket, így az megmenekül attól, hogy holt dogmává kövesedjen.

* Megkockáztatom (bár teológiai értelemben totálisan alulképzett vagyok), hogy amikor a reformáció elvetette a szabad akaratot, bizonyos értelemben távolabb került Jézustól, mint a liberalizmus, aki viszont központi elemmé tette. De ez az ellentmondás talán csak látszólagos, teológiai érveléssel feloldható - nyilván a tény, hogy Mill is egy protestáns ország légkörében tudta kidolgozni elméleteit, nem a katolikus Rómában, jelzi a reformáció rugalmasságát.
** Mill egyik érve a liberalizmus mellett amúgy épp az, hogy a társadalom uniformizálódik, és csak az egyén sokszínűségének védelme az, amivel megelőzhetjük az egyformaság korát.
*** Azt gondolom, az oltásellenesek is egy sokszínű közösséget alkotnak, akik számos (bizonyos esetekben megfontolandó) kétség alapján juthatnak arra a következtetésre, amire. Radikális tudománytagadók éppúgy akadhatnak közöttük, mint olyanok, akik egyszerűen bizalmatlanok a rendszer, vagy épp a gyógyszerlobbi iránt. Azzal, hogy ebben a példában a szélsőségeseiket ragadom meg, a leegyszerűsítés vétkét veszem magamra. Mea culpa. ( )
  Kuszma | Jul 2, 2022 |
John Stuart Mill calls this nearly 200 page book an essay. Since an essay just means a writing of the authors own opinion this qualifies. Mill makes one strong point in On Liberty and that is that the individual should not be limited by rulers or governments in his or her thinking or actions or speech. Governments should not restrict freedom. However Mill makes it very clear that liberty does not mean that a person is free to do anything that harms another. There is no freedom to impair other people's rights or health or happiness. John Stuart Mill writes that societies and governments do have the authority to restrain or restrict or even punish individuals when their actions interfere with others, freedom is not absolute. It has never meant that one can do whatever one feels like without regard to the impact on other people. The idea that freedom means we can not be compelled to do what is best for everyone else is popular today. The resistance to reasonable public health measures during the pandemic that began in 2020 is a prime example of what Mill considered the limits of freedom. More people need to read John Stuart Mill. ( )
  MMc009 | Jan 30, 2022 |
liberalism i'm--
  rosscharles | May 19, 2021 |
This is one of the finest works of libertarian philosophy, focused on the proper role of the individual vs. the state and society. Essentially, Mill advances the case for individual freedom and non-intervention by society to the extent that the individual's actions only harm himself, using multiple forms of justification -- that it allows experimentation, that restrictions are often misguided, and that restrictions tend to centralize power and eliminate greatness in men.

I disagree with Mill on one specific point. He says an individual's role as a service provider, business, etc. is "part of society" and not "an individual right" -- this is incorrect; the right to make/sell is just as much an individual right as the right to buy/consume.

Depressingly, much of what he identified as uniquely awesome about America is no longer true -- we are now governed by a massive bureaucracy, and much of the citizenry are not individually reliant as they were at one time -- and in areas such as universal state-run education his fears have been fully realized. ( )
  octal | Jan 1, 2021 |
An essay that was as relevant today as when it was first published. This handsome edition from Penguin is uncluttered and easy to read. ( )
  Lirmac | Nov 6, 2020 |
Es mostren 1-5 de 31 (següent | mostra-les totes)
Sense ressenyes | afegeix-hi una ressenya

» Afegeix-hi altres autors (188 possibles)

Nom de l'autorCàrrecTipus d'autorObra?Estat
John Stuart Millautor primaritotes les edicionscalculat
Ījabs, IvarsTraductorautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Berlin, IsaiahIntroduccióautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Courtney, W. L.Introduccióautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Himmelfarb, GertrudeEditorautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Kirk, RussellIntroduccióautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Rapaport, ElizabethEditorautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Rodríguez Huéscar, AntonioPròlegautor secundarialgunes edicionsconfirmat
Sainz Pulido, JosefaTraductorautor secundarialgunes edicionsconfirmat

Contingut a

Abreujat a

Té un comentari al text

Has d'iniciar sessió per poder modificar les dades del coneixement compartit.
Si et cal més ajuda, mira la pàgina d'ajuda del coneixement compartit.
Títol normalitzat
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
Títol original
Títols alternatius
Data original de publicació
Gent/Personatges
Llocs importants
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
Esdeveniments importants
Pel·lícules relacionades
Premis i honors
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
Epígraf
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
The grand, leading principle, towards which every argument unfolded in these pages directly converges, is the absolute and essential importance of human development in its richest diversity.
WILHELM VON HUMBOLDT,
Sphere and Duties of Government.
Dedicatòria
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
To the beloved and deplored memory of her who was the inspirer, and in part the author, of all that is best in my writings -- the friend and wife whose exalted sense of truth and right was my strongest incitement, and whose approbation was my chief reward -- I dedicate this volume. Like all that I have written for many years, it belongs as much to her as to me; but the work as it stands has had, to a very insufficient degree, the inestimable advantage of her revision; some of the most important portions having been reserved for a more careful re-examination, which they are now never destined to receive. Were I but capable of interpreting to the world one half the great thoughts and noble feeling which are buried in her grave, I should be the medium of a greater benefit to it, than is ever likely to arise from anything that I can write, unprompted and unassisted by her all but unrivalled wisdom.
Primeres paraules
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
The subject of this essay is not the so-called 'liberty of the will', so unfortunately opposed the misnamed doctrine of philosophical necessity; but civil, or social liberty: the nature and limits of the power which can be legitimately exercised by society over the individual.
Citacions
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
Orthodox Christians who are tempted to think that those who stoned to death the first martyrs must have been worse men than they themselves are ought to remember that one of those persecutors was Saint Paul.
Darreres paraules
Informació del coneixement comú en hongarès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
(Clica-hi per mostrar-ho. Compte: pot anticipar-te quin és el desenllaç de l'obra.)
Nota de desambiguació
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
A single essay. Do not combine with books containing this essay in addition to others.
Editor de l'editorial
Creadors de notes promocionals a la coberta
Llengua original
Informació del coneixement compartit en anglès. Modifica-la per localitzar-la a la teva llengua.
CDD/SMD canònics
LCC canònic

Referències a aquesta obra en fonts externes.

Wikipedia en anglès (3)

First published in 1859, John Stuart Mill's On Liberty is an exhaustive exploration of social and civic liberty, its limits, and its consequences. Mill's work is a classic of political liberalism that contains a rational justification of the freedom of the individual in opposition to the claims of the state. Drawing upon the empiricism of John Locke, George Berkeley, and David Hume and the utilitarianism of Jeremy Bentham, On Liberty defends the representative democracy as the culmination of society's progression from lower to higher stages, even as it recognizes one of the unique dangers of this type of government-namely, the "tyranny of the majority."Central to Mill's ideology is the harm principle-the idea that individual liberties should only be curtailed when they harm or interfere with the ability of others to exercise their own liberties. Unlike other liberal theorists, Mill did not rely upon theories of abstract rights to support his ideology, but rather grounded his philosophy in ideas of utility. As relevant to modern audiences as it was to Mill's Victorian readership, On Liberty is an enduring classic of political thought.

No s'han trobat descripcions de biblioteca.

Descripció del llibre
Sumari haiku

Cobertes populars

Dreceres

Valoració

Mitjana: (3.93)
0.5
1 5
1.5 2
2 24
2.5 3
3 110
3.5 17
4 180
4.5 21
5 145

Ets tu?

Fes-te Autor del LibraryThing.

Penguin Australia

Una edició d'aquest llibre ha estat publicada per Penguin Australia.

» Pàgina d'informació de l'editor

Yale University Press

Yale University Press ha publicat 2 edicions d'aquest llibre.

Edicions: 0300096100, 0300096089

Skyhorse Publishing

Una edició d'aquest llibre ha estat publicada per Skyhorse Publishing.

» Pàgina d'informació de l'editor

Tantor Media

Una edició d'aquest llibre ha estat publicada per Tantor Media.

» Pàgina d'informació de l'editor

 

Quant a | Contacte | LibraryThing.com | Privadesa/Condicions | Ajuda/PMF | Blog | Botiga | APIs | TinyCat | Biblioteques llegades | Crítics Matiners | Coneixement comú | 172,006,392 llibres! | Barra superior: Sempre visible