An incredibly detailed and fascinating history of the Nazi empire between 1933 and 1939. A must for everyone interested in the era. ( )

Bibliography: p. 827. Includes index.

Evans trilógiája elképesztő vállalkozás: áttekinteni a Harmadik Birodalom működését a kezdetektől egészen addig a pontig, amíg az egészből csak egy marék hamu maradt. A nyitó kötetben a hatalomra jutásig követte figyelemmel az eseményeket, ebben a kötetben viszont eggyel nő a tét – amíg ott „pusztán” egy szervezet evolúcióját kísérhettük figyelemmel addig a pontig, amíg megszerzi a hatalom megragadásának képességét, addig itt már egy egész állam működését kell bemutatnia a maga eszméletlen komplexitásában. Ebbe a kísérletbe valahol már alapból bele van kódolva a kudarc – egy állam folyamatainak teljes körű ábrázolása (különösen, ha olyan agresszív és tevékeny államról van szó, mint a hitleri rezsim) olyan mennyiségű információ átadását feltételezi, ami valószínűleg lehetetlen – persze törekedni azért lehet rá. Evanson nem múlik: olyan tempóban lapátolja az adatokat, hogy az már néha az ember egészségének a rovására megy. Ez a hatalmas áradat szükségszerűen anomáliákhoz vezet a szövegben – ilyen például az egymásra rácáfoló határozatlan számnevek esete*. Másrészt Evans mindent megpróbál, hogy világos, átlátható csoportba rendezze az adathalmazt, de ez is elég parttalan igyekezet a számtalan összefüggő problémacsoport miatt. Mindenesetre a szisztéma, amire támaszkodik, a lehetőségekhez mérten logikus, és mindenképpen a könyv értelmezhetőségét szolgálja.

Ezeknél nagyobb, ám tökéletesen szubjektív problémám volt e könyvvel, hogy tulajdonképpen lehetetlen volt nem párhuzamos történelemként olvasni**. A Harmadik Birodalom eseménynaptára csurig van olyan jelenségekkel, amik a mai napig visszaköszönnek a populáris politika színpadán: a nemzeti konzultáció, a közmunkaprogram, az oktatási rendszer átalakítása, a liberális értékek démonizálása, a világösszeesküvés víziója, a tradicionális női szerep már-már komikus propagálása, és a többi, és a többi, egészen a végtelenségig. Ugyanakkor fontos látni, hogy ezek nem feltétlenül a rendszerek egyezéséből fakadnak, legtöbb esetben inkább külső jegyek – mint ahogy a marketing tudománya sem lesz attól még náci tudomány, hogy több elemét Goebbels alkalmazta először. Az pedig, ahogy a jelenkori migrációs politikában felsejlik az, ahogy a nyugati államok a ’30-as évek végén a zsidó menekülteket fogadták, igazán nem fogható rá egyetlen konkrét államra – inkább általános mintának tekinthető, ami folyton jelen lévő emberi félelmeinkre mutat rá. Szóval óvatosan a párhuzamokkal – nem azt jelentik, hogy egy mostani rezsim azonos egy egykori rezsimmel, pusztán azt, hogy… hát… hogy vannak párhuzamok. Mondjuk ez se valami szívvidító. És hát az sem árt, ha felismerjük őket.

Összegezve: elképesztően fontos könyv, minden hibájával együtt. Aligha megkerülhető annak, aki a Harmadik Birodalom történetével behatóbban akar ismerkedni. Nincsenek ugyan benne olyan vagány csaták, mint amilyen a sztálingrádi – de ettől függetlenül megsorozza az ember gyomrát.

*Ami alatt azt értem, hogy ugyanazon eseményre utalva először kijelenti, hogy „tömegesen tartóztattak le embereket”, majd később azt, hogy „a lakosság jelentős részét nem érintette” a letartóztatás. Ami természetesen lehet egyszerre igaz, mindenesetre pár szám enyhítene az ellentmondáson.
**Ez a jelenség már az első kötet kapcsán is meghatározta az érzéseimet, ám ebben a részben még élesebben jelentek meg ezek a tendenciák. Nem tudom megállapítani, hogy ez a változás a kötetnek, vagy jelenkorunk történéseinek köszönhető. ( )

The Third Reich in Power by Richard Evans (2006)

The second of a three book survey of the Third Reich. This book covers what the Nazi regime's plan legitimate acquisition of power and how they consolidated that power. It's not just the politics that lead to their land grabs but also the buildup of their military, as well as their influence on culture, economics, art, music, and social life. ( )